Energiatanúsítás
Mikor kötelező az épületenergetikai tanúsítvány?
A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Nem terjed ki a rendelet hatálya:
- az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
- az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;
- a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;
- a hitéleti rendeltetésű épületre;
- a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre;
- a mezőgazdasági rendeltetésű épületre;
- azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;
- a műhely rendeltetésű épületre;
- a levegővel felfújt, vagy feszített – huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló – sátorszerkezetekre.
Az épület energetikai jellemzőit e rendelet előírásai szerint – amennyiben nem rendelkezik hatályos energetikai tanúsítvánnyal – tanúsítani kell a rendelet hatálya alá tartozó
- új épület építése;
- meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység
- ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy
- bérbeadása;
- 500 m2, vagy ennél nagyobb (2013. január 9.-től lépett hatályba), illetve 250 m2, vagy ennél nagyobb (2015. július 9-én lépett hatályba) hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.
A pontos jogszabályi háttért a Letöltések rovatban találja.
Az épület adatainak megadásával online kérhet erre árajánlatot.
A pontos jogszabályi háttért a Letöltések rovatban találja.
